"Ez a fiatalember egy nap meglátott egy szegényt, aki segítséget kért az emberektől, de nem kapott, mert „mindenki továbbment”. És ez a fiatalember, „látva, hogy a többiekben nem ébred együttérzés, megértette, hogy az a szegény rá vár”. Csakhogy nem volt nála semmi, egyedül az egyenruhája.

Akkor szétvágta köpenyét, és a felét odaadta a szegénynek, mire a körülötte lévők gúnyos nevetésben törtek ki.

A következő éjszaka álmot látott: Jézust látta, aki a köpenynek abba a felébe volt öltözve, amellyel betakarta a szegényt. És azt hallotta: „Márton ezzel a ruhával engem takartál be” (vö. Sulpicius Severus: Szent Márton élete, III.).