Beteg vagyok... Micsoda alkalom! A hálaadó kórust hallgatom: a madarak... Hogy fújják! Azt hiszi boldog fülem, mit egykor Assisi, hogy életük, e sokdalú, szerény, jobban dicséri Őt, mint az enyém, hűségesebben, tisztábban... De ma versenyt buzog fel szívem dallama velük, s dalol, hogy él,…

Hogy a napfény ráesett,szinte szívdobogva nézemezüstszikrás börtönébenaz ezüsthideg vizet.Víz, még sohse láttalak;és lelkem sok szennye-bűneboldogan megszégyenülveérzi, milyen tiszta vagy.Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű!Tündértestű meztelenség,voltam én is, és leszek még,mint te, olyan…

  Alszik a szívben lángod, szeretet, mit régi tüzek hamva elfedett, mert könny locsolja, forró siratás.Nem vethet lángot az alvó parázs.   És tesz a lélek élettelenül, és vet új magot, szeretetlenül, és jár és él és nincsen aratás, mert alszik benne a régi parázs.   Amíg le nem jő Isten…

  Bús ősatyák hívtak csak így, Mikor hírt ütött rajtuk a kín. Egynek hús jut, másnak kása, Van akinek csak a Messiása.   Zokogtam harapott csendet nálad. Bent ragadt lélegzetem szárította vállad. Egynek adnak, mástól vesznek, könnyezek a szent keresztnek.   Fejemnek fejed a sisak,…

Magasságos, Te tudod: nehéz ez az apaság, Amit az én szegény vállamra tettél. Apja volnék, – és mégsem az vagyok. Ez a gyermek… ha szemébe tekintek, Benne ragyognak nap, hold, csillagok. Anyja szemei s a Te szemeid, Istenem, a Te szemeid azok. Gyönyörűséges és szörnyű szemek, Oly ismerősek, s oly…

Hamvazószerda, lassan tipegő sor a templomban, várom, hogy a pap hamut szórjon arcomra, emlékeztetve, hogy porból vagyok és leszek.   Lassan lépdelek az oltár felé, tudom, utam keresztedhez visz: negyven nap és negyven éjjel, a pusztában vársz rám, hogy életem kietlenségéből végül…

Szép téli napsugár! A föld mostlombtalan,de arany:mint a munkálatlan aranymű. Mária ünnepére ballagaz anyókaa templomba.Vén tüdeje issza a harangszót. Ma korábban ébred a lustacsitri lány.Este bál...Dalol, amint harisnyáját húzza. A fákat, hogy megint rügyezni fognakirígyli akálváriahárom sovány…

Ama csillag után. A holdsugaras hideg éjszakában, Mint egy fehérlő, csendes álom, Úgy vonult el a komoly karaván. És elől ment a három. A sziklás föld mogorván és kopáron Feküdt el lábaik alatt. Méltóságos sora a száz tevének A harmaton halkan haladt. És mintha fehér árnyak lengenének, Úgy vonult…

Halottaknak napján,gondolkozz el, kérlek!Mennyire fontosakazok, akik élnek?Milyen gyakran gondolszrájuk szeretettel?Jelenthet-e annyit,mint ki régen ment el? Ilyenkor az embertemetőbe jár ki,Elmúlt szeretteitvéli megtalálni.Közben annyin élnekmagányosan, távol,kire nem jut idő,kit a szív nem…

Olyan, akár egy szent bilincs; csodálkozva nézem, Ima közben épp úgy feszül, mint bilincs a kézen. Nagyanyám is így viselte kezén az olvasót, Bilincsbe vert kézzel ő is az Isten rabja volt. Rózsafüzért viselt mindig, s hogy elment egy napon, Rózsafüzér feszült kezén, a bús…