Annuntiatio Beatae Mariae Virginis - Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe. Ezen a napon ünnepeljük azt a nagy titkot, hogy Mária szíve alatt elindult az Istenember élete. Kilenc hónap múlva a világ számára is nyilvánvalóvá válik : „az Ige testté lett” (Jn 1,14).
Karácsony napján a hívek a jászol köré gyűlnek, csodálják az Isteni Kisdedet,
Kilenc hónap múlva a világ számára is nyilvánvalóvá válik : „az Ige testté lett” (Jn 1,14). Ekkor a hívek a jászol köré gyűlnek, csodálják az Isteni Kisdedet. De ennek előtte a Kisded már 9 hónapja „titkon van jelen”. Érzi Édesanyja érzéseit, hallgatja Szent József hangját, táplálkozik, alszik, sír, mosolyog. Isten Fia vállalja az ember sorsát. A 139. zsoltár költőien ír az anyaméhben végbemenő csodáról:
„Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem.
Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál,
és tudom jól, milyen csodálatos minden műved!
Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam.
Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem.
Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam:
napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük.” (Zsolt 139,13-16)
Isten Fia sorsközösséget vállal a legkisebbekkel is ”amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40).
Isten szolgája, Mindszenty bíboros úr így prédikált halála előtt egy évvel a New York-i Szt. Patrik székesegyházban:
Isten Fia „ jött el ebbe a mi emberi világunkba úgy, hogy anyától született és ezzel az anyaságot és benne az életet, minden emberi életet, az ebben a pillanatban megkezdődőt is, megszentelte”
„Minden emberi élet, minden anyai sors összefügg közvetlenül a Szűzanyának és Szent Fiának sorsával. (…) Ha csak emberi rációkra hallgatunk, ha csak az élet élvezete vagy félelme diktálja egyéni és közösségi életünket (…) akkor az emberi élet és minden édesanya méhe csak függvénye lesz az emberi érdekeknek”.
Ezt az ünnepet a szegedi Lánykódex: Testfogadó Boldogasszony -nak nevezi, a lőcsei kalendárium: Boldogasszony fogadása -nak mondja. „Szűz Máriát ugyanis, aki az angyali üdvözletkor szívébe és testébe fogadta Isten igéjét, és világra hozta az Életet, Istenünk és Megváltónk igazi anyjának ismerjük el és tiszteljük.” - tanítja Egyházunk. (LG 53)
A mi feladatunk kettős: hálával fogadni el az Életet Istentől és megvédeni azt.
Az élet elfogadásához szükséges a hitből fakadó meggyőződés, az egészséges lelkiismeret és Isten ereje. Életünk erkölcsisége ugyanis nem alapulhat máson, mint a bennünk élő Krisztus erején. Az emberi erő elfogy, Isten ereje végtelen. Nem vagyunk egyedül a bűn ellen folytatott harcban:
"akik befogadták, annak Ő hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek (Jn 1,12) -
hirdeti János evangelista. Ha tehát követve Mária példáját, mi is szívünkbe fogadjuk Jézust, mint életünk Urát, akkor Ő erőt ad az igazi változáshoz:
"Az én Lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok." (Ez 36,27)
Imádkozzunk:
Maradj velem!
Jöjj, Szentlélek, válaszd testemet templomoddá! Jöjj, és maradj velem mindenkor! Tölts el bensőséges szeretettel Jézus Legszentebb Szíve iránt, hogy teljes szívemmel, egész lelkemmel, minden érzületemmel és teljes erőmből szolgáljak neki. Neked ajándékozom testem és lelkem összes képességeit. Uralkodj minden szenvedélyemen, érzelmemen és indulatomon! Vedd el értelmemet és akaratomat, emlékezetemet és fantáziámat! Ó, Szeretet Lelke, tölts el bőségesen hatékony kegyelmeiddel! Öntsd belém erényeid teljességét, növeld hitemet, erősítsd reményemet, gyarapítsd bizalmamat, és gyullaszd fel szeretetemet! Árassz el hét ajándékod, gyümölcseid és boldogságaid bőségével! Legszentebb Széntháromság, lelkem legyen a szentélyed! Ámen.
(XII. Pius pápa)
