Zdunska Wolában született 1894-ben, szegény szülőktől. Bátyjával együtt lépett be a lembergi ferencesek középiskolájába, majd a ferences rendbe is. Egyik első szentmiséjét „az apostoli buzgóság és vértanúság kegyelméért” mutatta be. 1919-ben tért vissza hazájába, folyóiratot adott ki (A Szeplőtelen Lovagja), és sajtótevékenységét rendtársai közreműködésével hatalmas méretűvé fejlesztette. Előre látta a II. világháborút és annak szörnyűségeit. 1941 februárjában másodszor is elhurcolták, előbb a varsói Pawiak börtönbe, majd Auschwitz-ba.
Ott saját szenvedései közepette még maradt ereje ahhoz, hogy fogolytársait is vigasztalja, figyelmüket Isten felé és a Szent Szűz felé irányítsa.
„Egész élete – állapítja meg róla VI. Pál pápa – tanúságtétel volt Isten- és emberszeretetéről.”
Július végén a blokkból, ahol Kolbe atya is élt, megszökött egy fogoly. Megtorlásul a táborparancsnok tíz foglyot ítélt éhhalálra. Amikor az egyik fogoly, kinek nevét az elítéltek között olvasták, felzokogott: „Szegény feleségem, szegény fiaim!” – Kolbe atya kérte, hadd mehessen helyette a halálba. Az éhségbunkerből,
ahol az elítéltek szenvedtek, jajgatás és káromkodás helyett ima és ének hallatszott. Ő maradt életben legtovább: a 14. napon, augusztus 14-én a megbízott fegyőr fenol-injekcióval végzett vele. 1971-ben VI. Pál pápa boldoggá, 1982-ben II. János Pál pápa szentté avatta mint a szeretet vértanúját.
Kolbe atya édesanyjától tudjuk, hogy kilenc éves korában megjelent neki a Szűzanya és két koronát tartott a kezében: egy fehéret, amely a szűzi tisztaságot, és egy bíborszínűt, amely a vértanúságot jelezte. A Szűzanya megkérdezte tőle, hogy melyiket választja. Ő azt felelte: mind a kettőt. Élete és halála bizonyság a látomás hitelessége mellett.
Szent Maximilian Kolbe gondolatai
„Amikor magunkat a Szűzanyának szenteljük, eszközeinket az Ő kezébe tesszük, ahogyan Ő is Isten kezébe teszi. Így az isteni irgalom részesei leszünk. Hagyjuk tehát, hogy Ő vezessen minket, engedjük, hogy megfogja kezünket, vezetése alatt legyünk biztonságban és nyugalomban, Ő ugyanis mindent megszerez nekünk, mindenről gondoskodik, testi-lelki szükségleteinkben nyomban segítségünkre siet, nehézségeinket és gyötrelmeinket szeretetével elhárítja”.
